2018. február 21. Szerda     17:36    Eleonóra napja van. Sok boldogságot!    Napnyugta: 17:16   
"Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettről."
1Kor 2:2



alkalmaink.png
Minden Péntek este:
Naplementétől családias hangulatban, közös beszélgetést tartunk egy-egy témáról.

Minden Szombaton:
900 -órától Szombatiskolai Istentisztelet
1030 -órától Közös Istentisztelet

Naplemente előtt egy órával kezdődik a délutáni Ifjusági Istentisztelet

Az alkalmakon szívesen látunk mindenkit!

kivezeto_ut_a_depressziobol_tartalom.jpg
STRESSZ ÉS SZORONGÁS
 
Miért olyan felkavaró a stressz? Miért hajlandók az emberek pénzt költeni gyógyszerekre, eljárni az orvos rendelőjébe, sőt még a receptre felírt gyógyszert is megkockáztatják, hogy
leküzdjék a stresszt vagy szorongást?
A stressz lehet egyszerű, ideiglenes jelenség,
egy nem  várt életeseményre válaszul. Például az
a járművezető, aki a múlt héten bevágott elénk,
talán hozzájárult akkori stresszszintünkhöz. De nem
valószínű, hogy izgalomba jövünk az
semény felett egy héttel később.
Néhány ember esetében azonban a stressz vagy
szorongás olyan problémákká fejlődhet, amelyek
nem röved életűek, hanem folyamatosak.
A stressz az tulajdonképpen a problémákra és
aggodalmakra adott válaszunk, amelyekkel
összetalálkozunk az életben. (Ezeket nevezzük stresszoroknak, a stressz tehát a stresszorokra adott válaszunk.)
Mindannyiunk életében vannak ilyen vagy olyan stresszt kiváltó tényezők. A mindennapi stresszorok példái:
Túlmunka, életet megváltoztató szituációk, események, haláleset, pénzügyek, adósságok, határidők betartása, egészségügyi problémák, stb.
 
Fontos feladat: Azonosítsuk saját életünk stresszt kiváltó tényezőit!
Ez lehet az első lépés a stressz feloldása felé, amit talán már meg is próbáltunk oldani akár tudatosan, akár öntudatlanul, ám sikertelenül.
 
A könyvtárnyi tudományos hivatkozás csupán megerősíti, hogy a stressz növekvőben van és sokan közülünk nem csak a maguk részével néznek szembe. Akár szeretjük, akár nem, a stressz és a szorongás legtöbbünk életének mindennapos része. Akár rövid ideig tartó hatásaival foglalkozunk, akár hosszú távú küzdelmet vívunk a szorongásos rendellenességekkel, amit stresszválasznak neveznek, meghatározza, hogy a stressz végül hogyan hat ránk.
 
A stresszre adott válasz három lépése
Szervezetünk stresszre adott válasza egy gondosan hangszerelt folyamat, amit arra terveztek, hogy segítsen megszabadulnunk kockázatos/veszélyes körülményekből.
Néhány hormon felszaporodása a véráramban védelmünket jelenti a hirtelen stresszt kiváltó tényezőktől. E hormonok egyike a „kortizol”.
Azonban a krónikus és túlzott stressz kiváltotta, állandósuló magas kortizolszint hatalmas pusztítást képes véghezvinnia szervezetben, sok fizikai és pszichológiaikárosodást okozva.
 
A megemelkedett kortizolszint károsítja az agyi funkciókat. Előidézhet:
1. Elbutulás (mentális működési zavar)
2. Rögeszmés-kényszeres zavar
3. Anorexia (idegenkedés az ételtől)
4. Depresszió
5. Pánik, szorongás
6. Memóriacsökkenés
7. Agysorvadás
 
Egy hirtelen stresszt kiváltó tényező fizikai hatásai:
• emelkedő vérnyomás
• szapora pulzus
• fokozott szívizom-összehúzódás
• kitágult pupillák
• kitágult hörgők
• megnőtt izomerő
• glukóz-felszabadulás a májból
• megnőtt mentális aktivitás
• felgyorsult anyagcsere
• az aktív izmok vérellátásának növekedése
• az éppen nem aktív területek, így például a vesék, vagy a belek vérellátásának csökkenése
 
A stressz valójában az emberi lény minden szintjére képes hatni: fizikai, szociális, spirituális és mentális mivoltára egyaránt.
E négy terület közül az utolsó, a mentális egészség, ahol a stressz hatásai gyakran a legnagyobb aggodalomra adnak okot.
Mentális egészségi állapotunk határozza meg, hogy kik vagyunk.
Jó mentális egészség nélkül életminőségünk súlyosan szenved fizikai,társas és lelki területeken egyaránt.
Amikor a stresszt kiváltó tényezők eluralkodnak, szorongást okozhatnak.
 
Gyógyítás: A hatékony, nem gyógyszeres kezelési rendszerek a kognitív viselkedési terápiára építenek, mely sokban különbözik a klasszikus viselkedési terápiától.
 
A kognitív viselkedési terápia: megkísérel segíteni a páciensnek meghatározni, hogy viselkedésében milyen megnyilatkozásra, vagy változásra van szüksége, hogy hatékonyan gyógyítsa betegségét.
 
A hagyományos viselkedési terápia: megkísérel segíteni
a páciensnek, hogy betegségét, illetve valami, vagy valaki
mást hibáztasson. A viselkedési probléma feltételezett
megoldása akkor következik be, amikor az illető valahogyan
„foglalkozik” az azonosított „okkal”.
 

Amikor Jézus tanítványainak életében megjelent a szorongás, Mesterük így bátorította őket: Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higyjetek én bennem. Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek.” Ján. 14,1-3

 

Stressz és szorongás - hogyan szabaduljunk tőle???
 
Saját életünk stresszt kiváltó tényezőinek azonosítását a legjobb magunkban végezni, mindenféle zavaró körülmény nélkül. A TV-t, rádiót kapcsoljuk ki, a telefont húzzuk ki, senki se legyen körülöttünk, szánjunk rá időt, hogy eltűnődjünk saját életünkön. Milyen dolgok háborgatnak jelenleg minket? Mit tekinthetünk stresszt kiváltó tényezőnek életünkben? A különféle stresszt kiváltó tényezők leleplezésének konstruktív módja, ha feltesszük ugyanazokat a kérdéseket, amelyeket újságírók tesznek fel, amikor egy történetet írnak a hír-média részére. Választ akarnak kapni öt fontos kérdésre: ki, mit, mikor, hol és miért. Vizsgáljuk meg e területek mindegyikét, amelyek életünkkel kapcsolatosak. Például, életünkben ki a stresszt kiváltó tényező, vagy milyen szituációban növeli meg az illető stressz-szintünket?
 
Miután azonosítottuk főbb stresszt kiváltó tényezőinket, mi a következő lépés? Alapvetően két stratégia közül választhatunk.
Az első választási lehetőség: elkerülni vagy eltávolítani a stresszt kiváltó tényezőt. Mivel ez nem mindig lehetséges vagy kívánatos, a második választási lehetőség az, amit „egészséges adaptációnak” nevezek.
Egy négy pontból álló, életmódra épülő harc a stressz csökkentésére:
Nézzük meg egy olyan életmód leírását, amely folyamatosan csökkenti az állandó stresszt. Számos megalapozott stresszt enyhítő eljárás integrálható mindennapi megszokott életvitelünkbe, amelyek segítségünkre lesznek létünk minden vonatkozásában. A stressz hatásai lényünk négy terültét érik.
Lényünk négy aspektusa: FIZIKAI, MENTÁLIS, LELKI, SZOCIÁLIS/TÁRSAS.
A stresszel foglalkozó stratégiáknak az ábrán lévő mind a négy aspektussal törődniük kell.
 
Egy fizikailag egészséges szervezetnek igen nagy értéke van a stresszkezelés szempontjából. Minél hatékonyabban működik szervezetünk, annál inkább képesek leszünk alkalmazni, bevetni azokat a tartalékokat, amelyekre szükségünk van. Egy egészséges szervezet segítségünkre lesz, hogy átvegyük az irányítást az élet stresszhelyzeteivel szembeni küzdelemben.
 
A fizikai egészség optimalizálása
• megfelelő táplálék/táplálkozás
• rendszeres testgyakorlás
• kerüljük el a „legális szereket” is, így például a nikotint, koffeint és alkoholt
• csökkentsük minimumra a szükségtelen, receptre és recept nélkül kapható gyógyszereket
 
Az optimális táplálkozás kulcsfontosságú gyakorlati területei:
• Fogadjunk el egy növényi alapú, vegetáriánus étrendet!
• Kerüljük el a „finomított ételeket” amennyire csak lehetséges,
minél több olyan táplálékot válasszunk, ami megmaradt a
maga természetes állapotában (pl. teljes kiőrlésű gabonából
készült kenyér kontra fehérkenyér)!
• Csak annyi kalóriát fogyasszunk, hogy fenntartsuk ideális
testsúlyunkat!
• Kerüljük a serkentőket, pl. a koffeint és vele rokonságban álló
vegyületeket (így a csokoládéban lévő teobromint)!
• Reggelizzünk bőségesen!
• Naponta kétszer, legfeljebb háromszor étkezzünk!
• Kerüljük a nassolást!
• Legyen a vacsora mindig könnyű, vagy hagyjuk ki az esti étkezést teljes egészében!
• Igyunk sok vizet az étkezések között (akár napi 8 pohárral)!
 
A jó mentális egészség megküzd a stresszel
A kutatások azt feltételezik, hogy a mentális egészség, stresszel szembeni támadásunk szükséges része. A jó zene hallgatásának például megvan a lehetősége, hogy fokozza mentális egészségünket. Sok bizonyíték áll rendelkezésünkre, hogy a zenének egyedülálló stresszoldó tulajdonságai vannak.
 
Ha úgy találjuk, hogy életünkben néhány stresszt kiváltó tényező annak eredménye, hogy a stresszhelyzeteket agresszív módon kezeljük, komolyan figyelembe kell venni, meg kell fontolni javaslataimat homloklebenyünk megerősítésére vonatkozóan. Az erőszakosság és agresszivitás annak eredménye, hogy nem sikerült boldogulni a stresszt kiváltó tényezőkkel. A kutatás jelzi, hogy a homloklebeny működésének optimalizálása életfontosságú lehet a stresszt előidéző tényezőkre adott erőszakos és agresszív válaszadásra való hajlam csökkentése szempontjából.
 
Egy másik kulcsfontosságú megközelítés a stressz feletti uralom eléréséhez, ha visszatartjuk magunkat a jövő felőli aggódástól. Megfelelő tervezés nélkül természetes, hogy szorongunk a jövőt illetően. Egy diákra, aki készül az elkövetkező tesztre, például jótékonyan hat egy bizonyos menynyiségű stressz. Az ilyen típusú stressz kellően motiválja a tanulásra és megmérettetésre. Önnön érdekei ellen való azonban, ha aggódik és szorong a vizsga miatt, noha felkészült rá.
Az aggodalmaskodás ténylegesen alkalmatlanná tesz, viszont a stresszt kiváltó tényező iránt tanúsított egészséges magatartás – úgy tekintve rá, mint kihívásra – rendszerint ösztönöz. Az ismerethiánytól való félelemtől kísértve a diák mondhatja: „Miért próbáljam meg? Sohasem tudom elsajátítani ezt a tantárgyat a vizsga idejére.” A konstruktívabb magatartás felöleli az aggódás nélküli tervezést és szervezést. A diák mondhatná: „Még van három órám ma este; lássuk csak, mit tudok megtanulni.” A Szentírás segítségünkre van ezen a ponton, amikor Krisztus szavait idézi: „Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől, mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolga felől.” Máté 6,34. Jézus itt nem a tervezés ellen beszél. Ez ellentmondana Jézus Lukács evangéliuma 14,28-ban tett kijelentésének, ami megfelelő módon alátámasztja a tervezés fontosságát.
 
Keresztény elmélkedés
A stressz feletti uralom egy másik intézkedése a keresztény elmélkedés. Hiszem, hogy nagy szükségünk van elmélkedésre és imádságra, naponkénti rendszerességgel. Ez a nyugalom és megújulás formája, amelyet sokan igen megbecsülnek. Az elmélkedésnek és imádságnak akkor van a legnagyobb jótékony hatása, amikor szünetet, megállást jelent a nyomasztó, feszítő gondolatoktól és érzésektől, és lehetőséget, hogy megoldásokat találjunk az élet legfeszítőbb stresszt kiváltó tényezőire. Ahhoz, hogy egy folyamat bekövetkezzen, az agy gondolkodó értelmi erői aktívak kell legyenek az elmélkedés folyamán. Legmagasabbrendű értelmi erőink, a lelki kiértékelést is beleértve, az agy homloklebenyének nevezett részében székelnek.
 
 
 
Kedélyjavító „itóka”
1 cs narancslé (100%-os)
1 cs víz
1 cs szójatej
4 ek lenmagörlemény
100 g tofu
250 g fagyasztott földieper v. szeder
3 fagyasztott banán
Az összetevőket turmixba tesszük, s nagy fordulaton 3 percig turmixoljuk.
Poharakba öntve tálaljuk.
 

 

 

 

bibliai szabadegyetem
 
 
  Címlap  |   Gyülekezetünkről  |   Események  |   Programjaink  |   Kapcsolat   |   Online adás  |   Videogaléria                         -lap teteje-