2017. október 21. Szombat     15:54    Orsolya napja van. Sok boldogságot!    Napnyugta: 17:46   
"Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!"
Fil 4:8



alkalmaink.png
Minden Péntek este:
Naplementétől családias hangulatban, közös beszélgetést tartunk egy-egy témáról.

Minden Szombaton:
900 -órától Szombatiskolai Istentisztelet
1030 -órától Közös Istentisztelet

Naplemente előtt egy órával kezdődik a délutáni Ifjusági Istentisztelet

Az alkalmakon szívesen látunk mindenkit!

Hajdújárás –Hajdukovó múltja, jelene

Képgaléria
Történelem
Ludasi-tó
Róka tanya
Hinga domb
Hajdujárási erdő és Tőzegbánya
Kastély
Vallás
Hajdujárási általános iskola

Nem régi településre érkezik az ember, ha Hajdújárásra (hivatalos nevén Hajdukovo) látogat.
A feljegyzések és szájhagyományok szerint sokáig csak a süvöltő szelek járták ezt a vidéket, legalább kétszer-háromszor áthordva homokját egyik helyről a másikra.
Több évtized eltelt, mire sikerült ezt a kietlen homoktengert megszelídíteni. Az emberek a 19.század végén kezdtek idetelepedni. A környékbeli szétszórt települések
kialakítására, a századfordulón kihatott a Szeged-Szabadka-Baja közötti vasút építése1865-ben, majd a 30-as évek derekán, a nemzetközi út kiépítése, továbbá a Böge
ér, a Körös patak, és a Ludasi-tó közelsége, ami lehetővé tette az állattenyésztést is.
Hajdújárás Szerbia és Montenegró leg északibb települése. Tizenkét kilométernyire Szabadkától, a város keleti határrészén, a nemzetközi út két oldalán fekszik, a horgosi határátkelőtől 15 kilométerre.
Érdekességképpen megemlítenénk falunk szélességi és hosszúsági fokát. Ez pedig: Latitude: 46o 11’ Longitude: 19o 47’
A 2001-es népszámlálási adatok szerint lakosainak száma 2482 személy.

TÖRTÉNELEM:
Ludas egy ősrégi Szabadka menti település. Az egykori Ludas egy részét ma Hajdújárásnak hívják. A két település történelmét nem lehet elválasztani egymástól.
 Észak-Bácska kivételes jelentőségű helye. Ludassal először 1335-ben találkozunk, amikor is Károly király bevezetteti Magyar Pált Felső Adrián (Adorján) birtokába és itt, mint szomszédját említi
Ludasygház (Ludasegyház), majd később Ludaspuszta néven. (Szabadkát először 1391-ben említik!). A török hódoltság alatt, 1543-ban Ludas alakban fordul elő, majd 1572-ben a kamarai összeírás Ludas kun puszta néven említi és ekkor sizmatikus rácok lakják. A 14. század második felében a szlávok által lakott településként említik, 1649-ben pedig már szerb lakossággal. 1686 szeptemberében a tiszai
határőrvidék szervezésével a szabadkai milíciának engedik át. Egy 1764-ben kiadott királyi rendelet Szabadkát arra kötelezte, hogy a közlekedés és a katonaszállítás megkönnyítésére be kell telepítenie Bajmokot
és Ludas pusztát. Szabadka hosszú huza-vona után Bajmokot betelepítette, de Ludast nem volt hajlandó, hanem helyette 1783-ban Csantavért népesítette be. 1821-ben iskola és templom épül.
Az 1850-es időkben híresek voltak egykor a ludasi nádvágók és halászok is. A Bácskai Ellenőr 1883 április 22.-i száma többek között így tudósit
Ludasról:

,,Városunknak van sok prediuma, de egyik sem olyan lélekszámban, mint amekkora Ludas. Lakossága összes száma -kik azonban apró tanyatelkeken laknak láncsorozatban- a
négyezret megközelíti, ha felül nem haladja…
Lakossága nyelvre nézve bent a községben:
tiszta magyar. A körül fekvő szálásokon leginkább bunyevác. Mind a két faj azonban… testvéries szeretetben megfér egymással…
Amiként általánosan is tudva van, a gabonaművelő földmívelést nagyban űzi. De emellett olyan nagyban és oly kiváló ügyességgel foglalkozik a konyhakertészettel,
különösen pedig a dohány-termesztéssel, hogy e tekintetben e széles határú Bácsmegyében aligha van oly község, amely vele kiállja a versenyt.”

Egy 1855-ből származó irat alapján Ludaspusztán (a mai Hajdújárás) kétszáz évvel ezelőtt telepedett meg a lakosság.
A mai Hajdújárás északkeleti felén a Körösön át közúti átkelőhely volt. Itt állt egy csárda: ezt nevezték Fekete csárdának.1831 júliusában a kolerajárvány
idején itt karantént, veszteglőt létesítettek. Ez a hely állítólag még Rózsa Sándornak is kedvenc mulatóhelye volt. ,,Közbiztonsági okokból” 1855-ben lebontják.
1951-ben Ludas-Budzsákon folytatott ásatások során a jégkorszak befejező szakaszából tűzhelyeket és pattintott kovakőszerszámokat találtak, amelyek ma
Szabadka közelében a legrégibb fellelhető tárgynak tekinthetők. Egyébként a -Budzsák- elnevezés egy félszigetről kapta a nevet, amely Ludas település északkeleti felén a
Ludasi-tóba nyúlik. Ez a hely nagyon fontos régészeti hely még a mai napig is. Bizonyos feltárások azt bizonyítják, hogy már a középkor elején is éltek itt emberek (Kár,
hogy manapság már nem fektetnek elég időt és figyelmet az ilyen, történelmileg fontos területekre.). Az ötvenes évek folyamán egy ideig Hajdújárást nevezték Suplyáknak.
Ezen a területen minden település a Ludasi-tó köré épült.

HAJDÚJÁRÁS NEVEZETESSÉGEI ÉS LÁTNIVALÓ:

Az egykori Ludaspuszta magját képezi ez az ősrégi tó, amely Szabadkától keletre terül el. Területe 382 hektár, védelemmel együtt 677 hektár. A Ludasi-tó különleges felügyelet alatt álló
területe magába foglalja északon Hajdújárás települését, nyugaton Csurgó és a Ludasi sor útjait, délen pedig Suplyák települését.
Partján több, ma már világhírű régészeti lelőhely van. Térképen először a XVII. század végén illetve 1747. évi C. F. Kaysser mérnök által készített térképen szerepel.
Az itt élő emberek életében fontos szerepet játszott a Ludasi-tó. A mocsaras, lápos vidék, a tó náddal benőtt vízvilága jó védelmet nyújtott a portyázó török csapatok ellen, később pedig a betyároknak
szolgált rejtekhelyül.
A Ludasi-tó vize édes és így a múltban halállománya sokkal gazdagabb volt. Vízgyűjtő területe kicsiny, a Körös és kisebb mértékben a Palicsi-tó táplálja. A tó a kisebb méretű eurofiziós
tavak közé tartozik, az öregedése és a feltöltődése egyre jobban kifejezett. 3 szigete van. Legnagyobb a Rózsa Sándor szigete, vagy másnevén a Boszorkánysziget. Nevéhez egy
legenda fűződik, mely szerint Rózsa Sándor a híres betyár ezen a szigeten rejtőzött el a csendőrök elől. A monda szerint egy alagút vezetett erről a szigetről a tó partjára. A második a Kissziget, míg a harmadiknak még
nincs neve. Mindhárom sziget első fokú védelem alatt áll, csak a területért felelős személy (a csősz) látogathatja ezt a részt.
Hajdujárás nevezetességei
 


Botanikai szempontból a Ludasi-tó az egyetlen viszonylag még megőrzött állapotban lévő pusztai tó, amelyben a mocsári vegetáció dominál. A tó öregedése miatt a vízinövény társulások annyira elszegényedtek, hogy
mindössze néhány faj alkotja őket. A nád, amely egykor a vízfelszín kétharmad részét beborította a tó északi részén kipusztulófélben van, míg a déli területein jobban előtör. A vízi és mocsári
növényzetet főleg széles körben elterjedt fajok alkotják, de megtalálhatók közöttük az igen veszélyeztetettek is, mint a: mocsári kosbor, kígyófű, száratlan csűdfű, pusztai meténg.
A tóban legjellemzőbbek a pontyfélék, ezenkívül a sárgakárász és a busa. Azonban számuk jelentősen megfogyatkozott, így tiltott a horgászat. Sporthorgászni is csak a kijelölt helyeken szabad. A rovarvilágból
fontos megemlítenünk a lepkéket és a szitakötőket, melyből az előbbi csaknem 100 míg az utóbbi 30 fajjal képviselteti magát. Az emlősök közül sok védett fajjal találkozhatunk, mint a denevér, a cickány, az ürge, és a vidra.
A Ludasi-tó 20 évvel ezelőtt került fel a nemzetközi természetvédelmi élőhelyek listájára. A szabadkai Csornai Richárd Ökológusok Egyesületébe tömörülő kutatók, biológusok, természet-barátok több generációja 1985 óta
foglalkozik a tó madárvilágának kutatásával.
A rendszeres kutatások eredményeként 238 madárfaj előfordulása bizonyított a Ludasi-tavon. A mintegy 90 költő faj közül kiemelten értékes a fülemülesitke, mivel fészkelését Szerbia területén csak itt sikerült bizonyítani. Ezenkívül megemlítenénk még néhány fontosabb madarat: réti tücsökmadár, kékbegy, gémfélék, vízityúk, guvat, vízicsibe, barkóscinege, búbos vöcsök, godák, stb.
A fenti felsorolásból is látható, hogya Ludasi-tó igen gazdag, növényi és állati veszélyezetett fajokban.
A Ludasi-tó varázslatos világa több művészt, írót ihletett meg. Irodalmi példaként elegendő Kosztolányi Dezső idetartozó verssorait, naplójegyzeteit említeni. A tó világa leginkább a képzőművészeket ragadja magával.
Nyaranta különböző környezet-ismereti táborokat szerveznek diákok számára, ezenkívül sokat látogatják környékünket a hazai és külföldi flóra és faunakutatók. Minden nyáron megszervezik a nemzetközi munkatábort is, amelyen külföldi önkéntes fiatalok vesznek részt és segítenek a Ludasi-tó tisztításában.
 
Róka tanya

A Róka-tanya a Ludasi-tó partjának keleti részén található. Ez az egykor fennálló csárdák (Bugyi csárda, Fekete csárda) mintájára alakult. A tanyán található szabadkémény, a hagyományosan berendezett pitvar, a búbos kemencék és a valamikori párhuzamos elrendezésű szobabelső mintájára berendezett szoba a tradicionális tó környéki életmódot tükrözi. A Róka tanya tulajdonosa,  minden évben szervez táborokat, ahol a fiatalok természetes környezetben, játékosan megismerkedhetnek a Ludasi-tó élővilágával, madaraival.
 
 
A Hinga domb a mai Nosza tövében álló mesterséges halom. Rajta régebben középkori templom állt temetővel körülövezve. A templom maradékait 1940-ben, erődítmény építésekor semmisítették meg. A temető feltárására 1948-49-ben került sor, ahonnan XII-XV. századi sírok és leletek kerültek elő. A Hinga környéke igen gazdag régészeti leletekben, szarmata kori, népvándorlás kori és XI. századi sírok, temetők ismeretesek településnyomokkal tarkítva.
 
 
A hajdújárási erdő Hajdújárástól északnyugatra, a radanováci erdőktől keletre, a Körös ér mentén elterülő erdőterület határozott határok nélkül. Eredetileg az 1820-as évek nagyszabású erdőtelepítései alkalmával befásított terület. Ma már ez is a védett területek közé tartozik. Hajdújárás és Palics lakosságának kiváló pihenőhelye. A Tőzegbánya egykor valójában is tőzegbánya volt, innen is kapta a nevét. Egykoron kisvonattal szállították el innen a tőzeget, de miután tartalékai kifogytak magára maradt. Közben a gödör megtelt vízzel. 2000-ben kitisztították, és halakat telepítettek bele. Ma már megtalálható a ponty, amur, süllő, sárgakárász, és egy kevés harcsa. Az utóbbi években nemzetközi sporthorgászversenyeket is szerveznek. Legérdekesebb adataink közé tartoznak, hogy egy 72 órás versenyen a győztes közel 400 kg-nyi halat fogott, míg a legnagyobb méretű horogra akadt hal 22 kilós volt.
 
 
Hajdújáráson van egy „kastély”. Egyszerűen csak így hívják a helybeliek, az idősebbek talán még hozzáteszik: az Ingusz kastély. A ma már vakolat nélküli, düledező félben lévő épületnek egykor fényes, és a falu lakossága szempontjából meghatározó szerepe volt a múltban. A második világháború előtt ez az épület valóban kastély volt, a híres zsidó Ingusz család nyári lakja. A tágas, padlós szobákon hatalmas ablakok szűrték át a napfényt, az épület tetőszerkezetét tornyok díszítették, a többlépcsős feljárót széles márványperem szegélyezte. Az egyik toronyban hat ablak van. Ez volt a gazda lányának kézimunkaszobája. Az udvarban cselédlakások és egy apró, de igazi zsinagóga volt, melynek ajtaját nyolcágú csillag, ablakait színes mozaiküveg díszítette, belülről a bútorzat faragott fából készült. Nyári reggeleken az imahely előtt gyülekezett a falu szorgos népe, várva a gazda beosztására, melyik szőlőparcellát kell aznap megkapálni.
Ingusz Lipót, aki a kastélyt építette 1910-ben, meglehetősen nagy szőlőgazda és borkereskedő volt. 1944-ben mint más zsidócsaládokat, őket is elvitték „munkatáborba - haláltáborba”. Csak idősebb fiuk Ingusz Jóska tért haza, aki egy idő után Izraelbe utazott és onnan nem tért vissza. A kastélyban azonban nem állt meg az élet, a későbbiekben partizánokat helyeztek el, majd még később elemi iskola működött.
Ma elhagyatottan áll. Az egykori cselédlakások helyén egy biotermékeket gyártó magánvállalat működik. Maga a kastély épülete magán-tulajdonba került, de sajnálatos módon nem szentel figyelmet annak karbantartására.
Kár érte mivel Hajdújárás egyik igazi látványossága lehetne.
 
 
A Wikipedia, ( www.wikipedia.org) adatai szerint Hajdújárás lakossága vallását illetően, Római Katolikus, és Adventista.
A Katolikus templom a falu nyugati bejáratánál a Főút mellett , az Adventista templom a falu keleti Kijáratánál, szintén a főút mellett található.
A Katolikus templom, 1936-ban épült, mint római katolikus templom. Védőszentje Keresztelő Szent János. A templom búcsúja minden évben június 24-én van. A búcsúkor a templom védőszentjét ünneplik.
Az 1920-as években már létezett adventista templom Királyhalmán és Ürüjáráson. Hajdújáráson az 1930-as években keresztelkedtek meg az első
családok. Az első hajdújárási adventista templom a Körös parton épült.
A régi templom szűkösnek bizonyult így egy nagyobb templomot építettek 1966-ban az E-5-ös főút mentén. 1991-ben újították és bővítették a mostani állapotra.
 
 
1907-ben épült vidékünk legidősebb iskolája, a noszai iskola, 1914-ben pedig a Hét nyárfásnak nevezett iskola, melynek ma már csak öt nyárfája van. 1910-ben elkészült a Kastély, mely ugyancsak iskolaként szolgált. Az új (jelenlegi) iskolát 1987-ben nyitották meg. 1989-90 között épült a falu új óvodája, 1991-ben tornaterem az új iskola mellett. A hajdújárási Petőfi Brigád Általános Iskola nyolc tagozatos. A diákok száma 200-250 körüli. Az iskola alkalmazottainak száma 32, ebből 14 tanár és 10 tanító. A tanítók falubeliek, míg a tanárok általában a környékbeli városokból (Szabadkáról, Kanizsáról) utaznak munkahelyükre. Az iskola 6 tanteremmel rendelkezik, ebből egy nyelvi kabinet, egy pedig informatika terem 13 számítógéppel. A nyelvi és informatikai tantermet részben külföldi, részben szülői segítséggel kaptuk meg.
Az iskolához tartozó tornaterem jól fel van szerelve, de a gyerekeken kívül Hajdújárás lakosai is igénybe vehetik, a tanítás befejezte után. Itt szoktak kikapcsolódni esténként a felnőttek egy kis focival, röplabdával, vagy tornával. A gyerekek a nyolcadik osztály elvégzése után Szabadkára, Kanizsára vagy a határon túlra, Szegedre járnak továbbképzés céljából, szakmunkás képzőbe vagy gimnáziumba, lehetőségeikhez és tudásukhoz mérten. Iskolánk azon kevés észak-bácskai oktatási intézmények egyike, ahol az oktatás nyelve kizárólag magyar. Három település, Királyhalom, Hajdújárás, és Nosza egy tanintézmény kötelékébe tartozik, ami a tanítás megszervezését igen csak megnehezíti, hiszen két váltásban, három településen kell minőségi tudást biztosítani a diákok számára.
 
A falu lakossága leginkább gyümölcsészettel foglalkozik,
főleg almát, őszibarackot, meggyet, szilvát, termelnek, de az
utóbbi időben egyre többen termesztenek zöldségfélét, virágot.
Így az egész országban ismert a falu, ha másról nem , hát finom
zamatos ízü gyümölcseiről, zöldségféléiről, virágairól, amit a viszonteladók
vásárolnak fel, és visznek el Szerbia, Montenegró, Bosznia, az utóbbi években
pedig az Orosz piacra.
 
Ami még a faluval kapcsolatban érdekességnek számít, hogy
nincsen temetője. A lakosság a környező falvak temetőit veszi igénybe
szeretteik eltemetésére.
Talán ez is tükrözi a lakosság optimizmusát, és az örök élethez
való ragaszkodását.
 

 

 

bibliai szabadegyetem
 
 
  Címlap  |   Gyülekezetünkről  |   Események  |   Programjaink  |   Kapcsolat   |   Online adás  |   Videogaléria                         -lap teteje-